KUTATÁSI KONCEPCIÓ 1996-98
MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet
9401, Sopron, Pf. 5.
Telefon: 99-314290
Fax: 99-313267
Igazgató: Dr. Varga Péter
1. Az intézet feladatkörének ismertetése
2. A kutatóintézet kutatási célkitûzéseinek és témáinak rövid tartalmi ismertetése
GEODÉZIA * GEOFIZIKA * SZEIZMOLÓGIA
3. A feladatok kapcsolódása a hazai és a nemzetközi tudományos kutatásokhoz
GEODÉZIA * GEOFIZIKA * SZEIZMOLÓGIA
1. Az intézet feladatkörének ismertetése
Az MTA GGKI feladatköre az alapító okirat szerint geodéziai és geofizikai alapkutatások az alábbiak szerint:
A szilárd Föld és a Föld körüli térség megismerésére irányuló elméleti kutatások, kísérleti mérések (a Föld belsõ szerkezete és folyamatai, erõterei, nap-földfizikai relációk);
Tudományos módszerek, mûszerek, méréstechnikák, információs rendszerek fejlesztése;
Segítségnyújtás különbözõ intézményeknél felmerülõ geodéziai és geofizikai problémák megoldásában;
Folyamatos obszervatóriumi megfigyelések, adatfeldolgozás, nemzetközi és hazai adatszolgáltatás (szeizmológia, geomágnesség, aeronómia, geodinamika);
Nemzetközi szervezetek (programok) munkájában való részvétel, az ország nemzetközi kötelezettségeibõl fakadó kutatási és tudománypolitikai feladatok ellátása;
Az elért eredmények publikálása, külföldön elért eredmények közvetítése, oktatás, tudományos ismeretterjesztés, tudományos rendezvények szervezése.
2. A kutatóintézet kutatási célkitûzéseinek és témáinak rövid tartalmi ismertetése
Intézetünk fõ célkitûzése, hogy a geodéziai és geofizikai (geodinamikai, földfizikai, szeizmológiai) alapkutatásnak az elkövetkezendõ idõszakban is jelentõs nemzetközi mûhelye maradhasson. Célkitûzéseink megvalósítását eredményes témáink megõrzésével, azok folytonos belsõ megújításával képzeljük el. Programunk az 1996-98-as évekre jelentõs mértékben az évtizedekkel ezelõtt megalapozott kutatási irányokra épül. Az 1991-95 közötti idõszakra kidolgozott koncepciónk teljesült. A következõ évekre vonatkozó elképzeléseinket erre is alapozzuk. Messzemenõen figyelembe vettük a földtudományi kutatásokban a nemzetközi kapcsolódási lehetõségeket. Ilyenek elsõsorban a Föld és környezetének globális megismerésére irányuló- és a globális környezetvédelemhez kapcsolódó kutatásokban nyíltak meg.
Kihasználva az intézetben mûvelt különbözõ tudományterületek együttmûködésében rejlõ lehetõségeket, komplex kutatási projekteket tervezünk a közép-európai térség és ezen belül a Kárpát-medence mélyszerkezetének kutatására, az ionoszféra és magnetoszféra szerkezetének pontosabb modellezésére és a geodinamikai eszközök alkalmazására a szeizmológiában.
Intézetünk fontos feladata az obszervatóriumi hálózat fenntartása. A földmágneses, ionoszférás, geodinamikai és szeizmológiai megfigyelések jelentõs része már digitális úton folyik. A következõ idõszak feladata az egyre dráguló analóg adatrögzítés teljes kiváltása. Ennek megfelelõen korszerûsíteni kell az adatfeldolgozást, az adatokat tartalmazó évkönyvek és bulletinek kiadását.
Fizikai Geodézia (évenként 3,5 kutatóév)
A kutatási feladatokat az Európai Közösség által kítûzött kutatási témák, valamint a német-magyar kormányközi tudományos kutatási együttmûködések határozzák meg. Az alábbi kutatási témákban várhatók új eredmények:
Globális helymeghatározó rendszer (GPS) alkalmazása az ionoszféra-kutatásban
automatikus mérési, adatfeldolgozási és tárolási rendszer kialakításában
nagycenki obszervatórium ionoszondájának földrajzi koordinátáira vonatkozó vertikális teljes elektrontartalmának meghatározásában
a geodéziai célú empirikus ionoszféra modellek továbbfejlesztésében
GPS vevõberendezések ionszférikus kalibrációjának kutatásában
az egyidejû GPS mérések optimális ionszférikus kombinációjának kódszinkronizációs hibaanalízisében
geodinamikai célú GPS mérések a hármas különbségen alapuló szabatos kiegyenlítési módszerének kidolgozásában
3D nehézségi erõtér inverziós modelljeinek megalkotásában, numerikus algoritmusok kidolgozásában
a Pannon medence 3D litoszféra modelljének finomításában, a kéregbeli sûrûséginhomoge-nitások kimutatásában inverziós modellek felhasználásával
neogén üledékek modellezése során a Bielik-féle sûrûségmodellnek a területfüggõ sûrûségmodellekkel történõ felváltásában
a Finn Geodéziai Intézettel együttmûködve a skandináv litoszféra-geoid megalkotásában
a Pannon medence 3D litoszféra modelljének adatbázisba szervezésében és az Internet hozzáférés megteremtésében
a nehézségi erõtér forward és inverz modellezési módszereinek továbbfejlesztésében a MEM, az FFT és a wavelet transzformáció alapján.
Elméleti vizsgálatok a Love-Shida hipotézis geodinamikai alkalmazásának területén. Eddigi munkánk eredményeként matematikai összefüggést vezettünk le a Föld rugalmas alakváltozásai és az azoknak megfelelõ gravitációs változások között. Ezirányú kutatásainkat folytatva hasonló elméleti összefüggést keresünk cseppfolyós földmag és anelasztikus köpeny esetére.
Bolygónk forgássebesség-lassulás történetének kutatása a Föld története során. Megvizsgáljuk ezen jelenség hatását a gravitációs térre és égitestünk legkülsõ merev részeiben végbemenõ rugalmas feszültségfelhalmozódásra.
A Pannon medence recens mozgásainak megfigyelését extenzométerekkel és 1997-tõl fúrólyuk dõlésmérõ mûszerrel is végezzük. A mérésekbõl kapott adatokat összevetjük az ûrgeodéziai úton kapott mozgásértékekkel és felhasználjuk azokat térségünk szeizmicitásával üsszefüggõ kérdések vizsgálatához. 1997-98-tól deformáció méréseineket vertikális deformációk megfigyelésére is kiterjesztjük.
Matematikai Geodézia (évenként 5 kutatóév)
A tudományos koncepció a közös nemzetközi kutatási témákhoz, az Intézet hagyományos témáihoz és az OTKA témák célkitûzéseihez igazodik. Új eredmények várhatók az alábbi kutatási témákban:
legkisebb négyzetek elvén alapuló nemlineáris kiegyenlítési modellek megalkotásában, a megoldási eljárások, a numerikus algoritmusok kidolgozásában
a 2D és 3D elõremetszés és hátrametszés nemlineáris kiegyenlítés numerikus algoritmusainak kidolgozásában
kiegyenlítõszámítási modellek spektrális tulajdonságainak vizsgálatában az SVD-n (Singular Value Decomposition) alapuló algoritmusok alkalmazása révén
kvadratikus programozáson alapuló nemlineáris geodéziai modellek kifejlesztésében
a geodéziai hálózatok kiegyenlítésében a spektrális célfüggvény optimalizálásával, robusztus hálózatkiegyenlítési modellek megalkotásában
a korszerû statisztikai módszerek geodéziai alkalmazásainak kutatásában
a wavelet transzformáció alkalmazásásában az integráltranszformációkra, speciálisan a nem-standard reprezentációk felhasználásában a geoid korrekciók számítására
a térbeli információs rendszerek adatainak megbízhatósági, pontossági vizsgálataiban
fuzzy elméleten alapuló matematikai eljárások geodéziai alkalmazásaiban, a térbeli információk redundanciájának csökkentési módszereiben, adattömörítési eljárások összehasonlításában
a digitális terepmodell (DTM) kutatásokban
földrajzi információs rendszerek (GIS) témában az olyan elméleti problémák tanulmányozásában, mint a nagy adatrendszerek tárolási módszerei, élkiemelési eljárások, adatrendszerek pontossági viszonyainak becslése.
CCD (Charge Coupled Device) érzékelõkkel felszerelt automatikus mérõmûszerek élinterpretációs algoritmusainak modellezésében
gravitációs erõtér modellezéséhez általánosított feltételek mellett mûködõ prizmageneráló eljárások és programok kifejlesztésében
a rendelkezésre álló DTM, GIS és képfeldolgozási erõforrások egyesítésében, integrálásában
Geodéziai Méréstechnika (évenként 2,5 kutatóév)
Nemzetközi tudományos együttmûködéshez kapcsolódva az alábbi kutatási témákban várhatók új tudományos eredmények:
extenzométerek és dõlésmérõk hitelesítésében és a hitelesítési eljárások pontosságának fokozásában
mikroextenzométerek pontossági vizsgálatában és továbbfejlesztésében
az obszervatóriumi adatgyûjtés eljárásainak korszerûsítésében
nagystabilitású, nagyérzékenységû szögelfordulás- és elmozdulásérzékelõk fejlesztésében
CCD érzékelõknek és képfeldolgozási eljárásoknak a geodéziai és geodinamikai méréstechnikában való alkalmazási lehetõségeinek kutatásában
extenzométerrel és graviméterrel regisztrált adatok feldolgozásában és értelmezésében
lokális dõlésmérések a környezetvédelem és ipari deformációk kutatásában pl.: talajvízmozgás és dõlések kapcsolatának kimutatásában
a nagycenki tesztterület fúrólyuk-mérési adatainak kiértékelésébõl
geodéziai mûszerek és mérési módszerek hitelesítési eljárásainak kifejlesztésébõl pl.: automatikus szintezõléckomparátor kifejlesztésébõl
az intézet szolgáltatási tevékenységeinek fejlesztésére szolgáló kutatásokból.
Aeronómia (évenként 4 kutatóév)
Az aeronómiai kutatásokkal összefüggõ hároméves koncepció a Nagycenki Obszervatórium adatsorán és a folyamatos mérések feldolgozásán alapul.
Az alsó légkör és az ionoszféra közötti csatolás kutatásában nemzetközileg is új területet jelent a Föld-ionoszféra üregrezonátor monitorozása a Schumann-rezonanciákkal (SR). SR-paraméterek mérésével és szinkronmérésével (Rhode Island; USA û Nagycenk) a következõ kérdésekre keresünk választ: 1. SR û frekvenciák idõbeli változásának értelmezése. 2. Az izotróp üregelmélet érvényességének mértéke. 3. Vertikális forrásmomentum-eloszlás meghatározása. 4. Sztratoszférikus optikai emissziókkal ("sprite") való kapcsolat. 5. Globális klimatikus trendek vizsgálata.
Az alsó légköri dinamikai folyamatok hatásának kutatása az ionoszférában az ionoszférikus abszorpció monitorozása útján
A légköri elektromosság és extraterresztrikus jelenségek kapcsolatának feltárása, különös tekintettel a kapcsolatot közvetítõ folyamatoknak az idõjárás változásában betöltött szerepére
Az alsó légkör, ionoszféra és a termoszféra közötti csatolás kutatásában a turbulens jelenségeknek és hatásuknak tanulmányozása szintén új kutatási terület, nemzetközi vonatkozásban is
Az ionoszféra és a magnetoszféra közötti csatolás kutatásában új eredmények várhatók az ionoszférikus abszorpció kiválasztott idõszakokra vonatkozó komplex vizsgálata útján. Az ionoszférikus inhomogenitások, a whistler ductok és az L héjak közötti összefüggés vizsgálata (1996-1998) új kutatási területünk
Empirikus plazmaszféra modellt kívánunk kialakítani, amelynek ellenõrzése GPS-mérések és a rádióhullámterjedés modellezésének eredményeivel történõ összehasonlítás útján lehetséges.
Ûridõjárás-kutatások (évenként 3 kutatóév)
A pulzációs kutatások a nagycenki obszervatórium közel 40 éves adatsorára támaszkodnak. A digitális regisztrálásra és a számítógépes adatelemzésre alapozva, továbbá az elmúlt idõszakban kiépített közép-európai együttmûködésnek köszönhetõen több témában új eredmények várhatók:
- a geomágneses tevékenység, elsõsorban a pulzációk tevékenységének hosszú periódusú (évestõl a napciklusig terjedõ) változásainak vizsgálataiban (1996),
- a napszél és a bolygóközi mágneses tér hosszútávú változásaiban,
- a nagycenki digitális adatsoron alapuló (pl. spektrumváltozási) vizsgálatokban,
- a magnetoszférában terjedõ whistler-hullámok és a pulzációk kapcsolatában (benyújtott OTKA-pályázattól függõen, német, olasz, cseh együttmûködés,1996-98)
- megfelelõen elhelyezett, egymástól 50-100 km-re lévõ állomások alapján a rezonáns erõvonalhéjak vastagságának meghatározásában (1998),
- rövidtávú és hosszútávú ûridõjárás-elõrejelzés (1996-97),
- a mágneses erõvonalrezonancia szélességfüggésében (10 darab, a 210 fok mágneses hosszúság mentén lévõ állomás adatai alapján, 1996-97),
Geomágnesség és elektromágneses indukció (évenként 3.5 kutatóév)
Geomágneses adatokkal kapcsolódunk az "ûridõjárás"-kutatásokhoz az INTERMAGNET hálózat részeként: foglalkozunk a környezeti hatások megfigyelésében történõ alkalmazásokkal; a geomágneses normáltérnek és a tér belsõ és külsõ eredetû változásai szétválaszthatóságának vizsgálatával, valamint a szekuláris változások és a Föld belsõ folyamatai közötti kapcsolatának tisztázásával.
A magnetotellurikus és geomágneses mélyszerkezetkutatásban a Pannon medence alatt a litoszféra fizikai állapotának megismerése a fõ célkitûzésünk. Az eddigi adatok együttes újraértelmezése, további mérések, valamint a környezõ országokból származó adatok alapján összegezni kívánjuk eddigi ismereteinket az egész Kárpáti térségben a geoelektromos-elektromágneses mérések alapján észlelt nagyszerkezetekre, a felsõkéreg grafitos anomáliára, az alsókéreg fluidumos-plasztikus részére, valamint az asztenoszférára vonatkozóan. 1996-ban az alapadatok egységesítése és további mérések, 97-ben az értelmezett eredmények térképi megjelenítése, 98-ban kéreg- és köpenyanomáliára vontakozó végleges értelmezés és az eredmények publikálása a kitûzött feladatunk, különös tekintettel a szeizmológiai, geodinamikai, elektromágneses kutatási eredmények szintézisére.
Numerikus- és analóg modellezéssel is a Kárpát-medence megismerésére koncentrálunk, emellett remélhetõleg elõrehaladunk a témához kapcsolódó elméleti vizsgálatokban is, amelyek 1996. elején a rotációs invariánsok tulajdonságainak körülhatárolásánál tartanak.
SZEIZMOLÓGIA (évenként 8 kutatóév)
Nemzeti Szeizmológiai Hálózat:
A gyulai, soproni, piszkéstetõi és budapesti állomások rutinszerû üzemeltetése (1996 vége). Három új digitális állomás telepítése (1997 vége).
A Kárpát-medence mélyszerkezetének kutatása:
- felületi hullám tomográfia a Pannon-medencére
- felületi hullámok inverziója genetikus algoritmussal kétdimenziós szerkezeti modellek alkalmazásával
- háromkomponensû szélessávú analízis a piszkéstetõi adatok alapján.
A kéregfázisok menetidõinek vizsgálatából kéreg-sebességmodell meghatározása. A Kárpát-medencében a segességeloszlás részletes meghatározása. A jelenleginél pontosabb sebességmodell ismeretében a földrengések helymeghatározásának pontossága megnövekszik.
Mikroszeizmikus megfigyelések folytatása, eredmények interpretálása:
A nagyobb számú állomás (Paks környezetébe telepített állomások adatainak felhasználása) lehetõvé teszi sok lokális és regionális földrengés paraméterének ù beleértve a fészekmechanizmust is ù meghatározását. A paraméterek ismeretében megbízhatóbb információkat kaphatunk mind a szeizmicitás tér- és idõbeli eloszlásáról, mind a Kárpát-medencében érvényes szeizmikus sebességrõl (a menetidõgörbéket felhasználva). Ezzel tehát végsõ soron a Kárpát-medence szerkezetét ismerhetjük meg pontosabban.
- Történelmi rengések kutatása: régi, nagyobb jelentõségû földrengések makroszeizmikus feldolgozása, paramétereinek meghatározása vagy esetenként újraértékelése és a földrengés-katalógus pontosítása. Bolygónk, valamint a közép-európai térség és ezen belül a Kárpát-medence szeizmicitásának, tektonikai kapcsolatainak meghatározása.
- Makro- és mikroszeizmikus bulletinek készítése: A mikroszeizmikus bulletinek szerkesztésében mutatkozó elmaradás pótlása elsõsorban a Kárpát-medencebeli rengések szeizmogramjainak feldolgozása alapján. Hazánk területén érezhetõ földrengések makroszeizmikus anyagának kiértékelése. Makroszeizmikus bulletinek szerkesztése.
- Földrengés kockázattal kapcsolatos kutatások: A Kárpát-medencében keletkezett nagyobb földrengések (Io ( = 6o ) fõbb paramérerei, valamint forrászónái földtani, geofizikai, geomorfológiai és geodéziai sajátosságainak összefoglalása és elemzése. A munka elsõ fázisa 1997 végére befejezõdik.
A Kárpát-medence aktív területeinek körülhatárolása.
3. A feladatok kapcsolódása a hazai és a nemzetközi tudományos kutatásokhoz
Kutatóink közös kutatási témán dolgoznak a Földmérési Intézet, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, a BME Elméleti Geodézia-, Fotogrammetria és Általános Geodézia Tanszékek, a soproni EFE Földméréstani és Matematika Tanszék, a székesfehérvári Földmérési Fõiskola, a miskolci Mûszaki Egyetem Bányaméréstani Tanszékének kutatóival.
Német-magyar kormányközi együttmûködés alapján kutatóink közös kutatásokat végeznek a Bonni Mûszaki Egyetem Geológiai és Paleontológiai Intézetével, valamint a Darmstadti Mûszaki Egyetem Geodéziai Intézetével. Az MTA-DFG projekt keretében közös kutatások folynak a Stuttgarti Egyetem Geodéziai Intézetével.
Osztrák-magyar tudományos együttmûködéshez anyagi keretet az Ost-West Fond biztosít a Bécsi Mûszaki Egyetem Mérnökgeodéziai Intézetével, valamint a Bécsi Mûszaki Egyetem Fotogrammetriai Intézetével végzett közös kutatásokhoz.
Az Osztrák Tudományos Akadémia-MTA tudományos együttmûködési szerzõdés a Grazi Mûszaki Egyetem Matematikai Geodézia és Geoinformatika Intézetével folytatott közös kutatásokhoz ad lehetõséget.
Az Európai Közösség Copernicus programban elnyert pályázatok alapján olasz-magyar és belga-magyar tudományos együttmûködés folyik.
Tudományos együttmûködési szerzõdés alapján kutatóink együttmûködnek a Geodetic Survey Division Natural Resources Canada, a Milanói Mûszaki Egyetem Földméréstani Tanszékének, a Finn Geodéziai Intézet, a Szlovák Mûszaki Egyetem Geodézia Tanszékének kutatóival.
Kutatóink dolgoznak a 'Kinematics models', a 'Wavelets in Geodesy', az 'Earth tides', a 'Tomography of the Atmosphere by Geodetic Measurement', a 'Regional Land and Marine Geoid Modelling' témájú nemzetközi munkacsoportokban.
Aeronómia
Tradicionális és új aeronómiai kutatásaink széles körû nemzetközi együttmûködési keretekbe illeszkednek: a Schumann-rezonanciákkal összefüggõ kutatásokat USA (Massachusetts Institute of Technology), német (University of Göttingen) és ukrán (Institute of Radio Astronomy, Harkov) együttmûködések segítik. A naptevékenység és az idõjárás közötti kapcsolatok kutatása USA-együttmûködésben (University of Texas, Dallas) történik; az ionoszférikus abszorpció vizsgálata pedig cseh kooperációban (Cseh Tud. Akadémia, Légkörfizikai Intézet). Magyar-spanyol mûszaki tudományos együttmûködés támasztja alá a turbulens jelenségek vizsgálatát. Ûrkutatási Tudományos Tanács-támogatás és a Geodéziai Fõosztállyal való együttmûködés teszi lehetõvé a plazmaszféra-modell kialakítását. A témák egy részének a CESAR és ROSETTA programokba (CEI,ESA,MPLA) történõ beillesztése ezen projektek elõrehaladásától függ.
Ûridõjárás
A geomágneses pulzációk és whistlerek közötti kapcsolat tanulmányozására közös OTKA-pályázatot nyújtottunk be az ELTE Geofizikai Tanszékével. Együttmûködésünk az elnyerendõ összegtõl függõ terjedelmû lesz.
A nemzetközi "Space Weather" programhoz kapcsolódó "Ûridõjárás elõrejelzése" c. projekt (Ûrkutatási Iroda 1996-1997) meghatározó jelentõségû. Ugyanúgy, mint a most induló ukrán, japán, finn együttmûködések, amelyek rendre az ionoszférikus és földi pulzációk kapcsolatának vizsgálatára, az erõvonalak átviteli függvénye szélességfüggésének kimutatására, valamint a napszél és a geomágneses tevékenység hosszú távú változásának kimutatására irányulnak.
Geomágnesség és elektromágneses indukció
Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézettel szoros az együttmûködésünk mind a geomágneses, mind az elektromágneses indukciós kutatások terén. Nélkülözhetetlenek számunkra a MOL magnetotellurikus adatai is.
Geomágneses kutatásainknak az INTERMAGNET és a normáltér vizsgálatára irányuló OERSTED program ad keretet.
Elektromágneses indukciós kutatásainkat egy OTKA-pályázatra (T014882) alapozva, a "Kárpátok íve/Pannon medence" c. EUROPROBE kulcsprojekt keretében végezzük, együttmûködve egyrészt a környezõ országok hasonló kutatócsoportjaival (elsõsorban a lengyel, ukrán, szlovák akadémiák hasonló intézeteivel, de egy román kutatóintézettel és osztrák egyetemekkel is), valamint az EUROPROBE-programban résztvevõ nyugat-európai (elsõsorban német) kutatócsoportokkal. Folytatjuk elméleti vizsgálatainkat az Université Paris Sud-del. Pillanatnyilag a University of Utah-hal van még kezdõdõ együttmûködésünk. Elfogadásától függõen egy francia-orosz-finn-magyar, a korábbi magnetotellurikus szondázások adatait együttesen feldolgozó pályázat (INTAS) kereteiben is kívánunk dolgozni.
Kapcsolatban állunk itthon az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetével, az Állami Földtani Intézettel, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézettel, a BME-vel. Kopernikus program keretében együtt dolgozunk cseh, olasz, román, brit kutatóintézetekkel. Az EU "Long periodic seismic studies in Europe" projektben olasz szeizmológusokkal mûködünk együtt. A piszkéstetõi szeizmológiai állomással részt veszünk az International Observing Period programban.
4. A koncepció végrehajtásának feltételei, a szükséges támogatások felvázolása
- Emberi erõforrások. A kutatók és segéderõk mind létszám, mind felkészülés tekintetében megfelelnek a jelen koncepcióban vázolt tudományos célkitûzéseknek. Az intézetben alkalmazottak korösszetétele azonban nem megfelelõ, a távolabbi jövõ biztosítása érdekében fiatalításra van szükség. Ezt nehezíti egyrészt, hogy a bérszínvonal rendkívül alacsony, illetve az, hogy Sopronban nincs szakirányú egyetemi képzés.
- A kutatóeszközök (mûszerek, berendezések, számítástechnika értéke és száma) 1990-95 között különbözõ forrásoknak köszönhetõen jelentõs mértékben korszerûsödtek. A kilencvenes évek elsõ felében pályázatok útján beszerzett új berendezések együttes értéke több tíz millió forint.
- Az alapellátással kapcsolatos kiadások költségvetési forrásból jelenleg nem biztosítottak. A hiány több mint a jelenlegi költségvetési támogatás 20 %-a és azt az intézet és az egyes kutatók által elnyert pályázatok terhére egyenlítjük ki, ami rendkívül hátrányos megoldás, de jelenleg jobb nincs.
- A jövõben elõreláthatólag egyre nehezebb lesz pályázati forrásokhoz jutni. Mindezek dacára reméljük û eddigi tapasztalaink alapján û, hogy OTKA, OMFB forrásokból és nemzetközi pályázatokból a témák megfelelõ gondozása biztosított. Külsõ megrendelésekre, olyan volumenben, amely lényegesen hozzájárulna pénzügyi helyzetünkhöz, nem számíthatunk.
Az 1996-98 idõszakban jelentõs beruházási támogatásra lesz szükségünk obszervatóriumi hálózatunk fenntartásához és fejlesztéséhez.
GGKI-GGRI